MBH

Jogszabályi háttér


Magyarországon jelenleg a begyűjtött szilárd települési hulladékok legnagyobb része válogatás és előkezelés nélkül kerül a lerakóba. A 2001. január 1-jétől hatályba lépő 2000. évi XLIII. sz. Hulladékgazdálkodási Törvény hulladék ártalmatlanításáról szóló fejezete [19. 5. bekezdése] elő is írja a lerakóba kerülő hulladékok előkezelésének szükségességét.

Jelen információk szerint 2012. január 1-jével drasztikusan emelkedni fog a hulladéklerakási adó, így még aktualizáltabbá vált a kezeletlenül lerakandó hulladék mennyiségi csökkentése.

A hulladékkezelő telepen kialakítandó mechanikai-biológiai stabilizáló feladata az EU előírásoknak, valamint a hatályos hulladék törvényben foglaltaknak megfelelő kezelés elvégzése, mivel előkezelés és válogatás nélkül a kommunális hulladékok deponálva nem elhelyezhetők.

A hulladék kezelése történhet biológiai kezelőcsarnokban (kezelő kamrák) vagy szemipermeábilis takaróanyag segítségével.

A Compostal szemipermeábilis takaró laminát a komposztálás mellett alkalmas a kommunális vegyes hulladék szakszerű stabilizálására. Így kis beruházási és üzemeltetési költségek mellett is eleget tehet a jogszabályi előírásoknak, illetve csökkentheti a hulladéklerakás költségét.

Folyamat egyszerűsített váza:

komposztalas folyamat ábra

Biológiai kezelőcsarnok:

MBH csarnok királyszentistván MBH csarnok királyszentistván

A biológiai kezelő csarnok feladata a hulladékkezelő központba érkező hulladékok szerves frakciójának kezelése irányított aerob körülmények között.

A biológiai kezelő csarnokkal szemben támasztott funkcionális elvárások:

A biológiai kezelés folyamata:

biológiai kezelés folyamata ábra

1. Előkezelés

Az előtárolóba a válogatóból futószalagon 60-80 mm átmérőjű hulladék érkezik.

válogatott hulladék

A hulladék összetevői évszaknak megfelelően változatosak lehetnek. A kamrákba történő berakás előtt az előtárolóban lévő anyagot át kell keverni, igény esetén az erre kiépített csapról nedvesíteni lehet.

Az optimális nedvességtartalom (30 -50%) – ami elengedhetetlen feltétele a megfelelő lebomlási folyamatok lejátszódásához. A keverék nedvességének megállapításának legegyszerűbb módja, ha védőfelszerelésben kesztyűvel kiemelünk, a kupacból kb.2-3 l mennyiségű anyagot, s azt összenyomva nem csöpög belőle a nedvesség, de érezhetően összeáll. Érdemes ezt berakodásnál több alkalommal ellenőrizni.

2. Kamrák feltöltése

Az érlelő kamrákban első lépésként, a levegőztető csöveket kell ellenőrizni. A soron következő kamra ajtaját felnyitva a ventillátort direkt módba kell kapcsolni. Ellenőrizni kell a csövek perforációit, hogy nincsenek-e eltömődve. Egy egyszerű kézi kaparó, valamint egy lyuktisztító segítségével.

levegőztető cső

A lyukak esetleges eltömődésének megakadályozása érdekében a csövekre lazább szerkezetű legalább 60- 100 mm-es struktúra anyagot terítünk kb. 30 cm vastagságban. Ez biztosítja a megfelelő légáramot, valamint a csurgalékvíz gyűjtését és elvezetését. Az anyag azonnali levegőztetése miatt, a levegőztető rendszert a prizma felrakása során folyamatosan bekapcsolt állapotban kell tartani.

A hulladékot előkeverve homlokrakodóval rakjuk a kamrába, így az átrakás során megtörténik a különböző anyagok keveredése is, és homogén kiindulási anyagot kapunk. A felrakásnál ügyelni kell, hogy a rakodógép kerekei ne menjenek a struktúraanyagra. A berakodásnál az anyagot nem szabad tömöríteni, valamint a kerékkel taposni, mert ebben az esetben a levegő csatornák eltömődnek. A berakodásnál a kanálmérleget kell használni.

csarnok pakolás

A berakodásnál a hulladékot 3,5 m magasra kell pakolni egyenletesen. A berakodást a kapu előtt 3 m-re kell befejezni annak érdekében, hogy a későbbiekben a forgatógép a kamrába behelyezhető lehessen. Mivel az érési paramétereket végző egységek a kamra falába, valamint a mennyezetbe vannak építve, ezért a bepakolást csak a kamra lezárásával kell befejezni. A berakodás alatt a csarnokban csak a gépkezelő tartózkodhat. Egy időben csak egy kamrából lehet az anyagot be illetve kitermelni. A kezelés nem indítható, ha a kamra ajtaja nincs lezárva, valamint ha a kamra üres.

3. Az érés folyamata

A 3 hetes intenzív érési időtartam alatt a bomláshoz biztosítani kell az oxigént, mely csak programozott levegőztetéssel lehetséges. Napi befúvott levegő mennyisége 1500 m3 – 15.000 m3 kamránként. A levegőztetés időarányosan előre programozott algoritmusok alapján történik, figyelembe véve a mért paramétereket, a kezelési folyamat ciklusát, az évszakot, valamint a hőmérsékletek alakulását. A prizmák nedvességtartalmának szabályozása és az anyag átforgatása az első 7 napban komposztálás intenzív szakasza alatt nem szükséges.

A 8. napon, valamint 15. napon a lazítás és keverés előtt automatikus nedvesítést kell alkalmazni. A nedvesítés időtartama 30 – 60 perc . A nedvesítést követően forgatógép segítségével a kamrában található anyagot forgatni kell.

A 21. napon az érési folyamat véget ér. Amennyiben a hulladék szezonális jellege engedi, további 7 nappal a kamrában való tartózkodás meghosszabbítható.

A számítógép szabályos működését naponta ellenőrizni kell, valamint az esetleges áramkimaradás után a gépet azonnal újra kell indítani.

elszivo

4. Kamrák kitermelése

A kamrák kitermelésére a 3-4 hetes érés után kerül sor. Első lépésben az irányítási szoftvernek jelezni kell a program végét. A kapu felnyitását követően homlokrakodóval a kezelt hulladék kitermelhető az épületen kívül elhelyezett konténerekbe. Minden esetben a levegőztető csöveket kézi erővel, és szerszámmal ki kell tisztítani. Egy időben csak egy kamrából lehet az anyagot be- illetve kitermelni. A berakodás alatt a csarnokban csak a gépkezelő tartózkodhat.

5. Utóérlelés, utókezelés

A szerves hulladék fajtájától függően a biológiai kezelés után különböző ideig tartó utóérlelésre van szükség. Az utóérlelés forgatógéppel, levegőztetett, nyitott rendszerben történik az utókezelő téren.

Az utóérlelés előtt ismételten ellenőrizni kell az kiszállított hulladék nedvességtartalmát az előzőekben leírtak alapján. A túl száraz anyag nedvességtartalmát locsolással kell pótolni (akár csurgalékvíz visszajuttatásával). A túl nedves kezelt hulladékot többszöri átrakással, esetleg forgatással lehet optimalizálni. A forgatásokat időjárástól függően 1-2 hetente kell végezni.

Technológia részei

1. Kezelő kamrák

2. Légtechnika

1. Befúvó légtechnika

2.2. Elszívó légtechnika

2.3. Kamrák porelszívása

porelszívás porelszívás

3. Számítógépes irányítástechnika

A számítógép minden kézi vagy automatikus beavatkozást (eseményt) naplóz, illetve előre meghatározott időközönként (10 perc) a mért fizikai paramétereket lemezre menti.

szamitógép vezérlés